Nyíracsád 4142 lélekszámú település, kiterjedt tanyavilággal. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Nyíracsád község területe már a honfoglalás előtt is lakott volt. Valószínű, hogy az Acsád helységnév személynévből alakult ki, a falu királyi, vagy várbirtok volt. Az első okleveles említés 1338-ból való, de a korábbi múltat bizonyítja a község főterén álló Árpád-kori templom. A késő román, kora gót stílusban épült templom XIII. századi és a Nyírség jellegzetes épülete. A templom Hajdú - Bihar megye egyetlen jelenleg is működő Árpád-kori műemléke és a falu ékessége. A falu központjában igen szép látványt nyújt mind a görög, mind a római katolikus templom ikonosztáza. Itt él és alkot Kiss József festőművész, akinek képei visszatükrözik a nyírségi táj jellegzetességeit, valamint Konyári László tölgyfa játékkészítő. Nyíracsádon őrzik a népi hagyományokat (citera, népitáncegyüttes, betlehemes játékok). A községhez szervesen kapcsolódik a Gúthi erdő, mely vadászati lehetőségeiről híres. A község határában szabadidőparkot alakítottak ki a turisták és a helyiek számára egyaránt.

Nyíracsád címerének leírása:
Csücsköstalpú, vörössel és kékkel negyedelt pajzs. Az első mezőben (pajzsfő jobb oldal) vörös alapon három szál arany búzakalász. A második mezőben (pajzsfő bal oldal) kék alapon élével kifele, hegyével felfele fordított lebegő ezüst ekevas. A harmadik mezőben hegyével befele, élével lefele néző ezüst csoroszlya. A negyedik mezőben vörös alapon két egymást X alakban keresztező arany bugaverő fa. A pajzs felső peremén arany színű háromgyöngyös, háromleveles, vörös bélésű korona. A pajzsot jobb oldalon zöld színű tölgyfaág, bal oldalt zöld színű fűzfaág kartus övezi.