Nyíracsád története

Legújabb kutatások szerint (lásd: Nyíracsád története és néprajza 2001.) Nyíracsád első hivatalos említése az Anjou oklevéltárban történt - ACHAD alakban. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy falunk ezeréves település, amit bizonyít a község határában 1977-ben feltárt avar kori temető, valamint egy 1936-ban feltárt honfoglalás kori lovas sír, és az abban talált két hajfonatkorong, amelyekről megállapítható, hogy keleti, magunkkal hozott örökségünk darabjai. /Déri Múzeum/ Az, hogy Nyíracsád a X-XII. században keletkezett magyar falu, névtani elemzéssel is bebizonyítható. A Nyíracsád elnevezés csak a XIX.sz.-ban terjedt el, jelezvén tájbeli hovatartozását, a Nyírséget. Az ACSA személynév a honfoglaló magyarság körében elterjedt személynév volt (jelentése: rokon, atyafi). Valószínű tehát, hogy az Acsád helységnév személynévből alakult ki. A település Árpád-kori (ma már műemlék) templomát valószínűleg már a tatárok felgyújtották az 1241-es tatárjáráskor. Szerencsére a templom, ha megrongálódott is, el nem pusztult, sőt a török, labanc támadások ellenére - ha esetenként rossz, sőt romos állapotban is - az évszázadok folyamán folyamatosan állt és fennmaradt. A falu királyi várbirtok volt, majd a Guthkeled nemzetség tulajdonába került a környék. A Guthkeledek őseinek osztozásaikor tűnik fel a két legkorábbi említése /1312, 1338/ településünknek. /Német Péter: A középkori Szabolcs megye települései 1997/. A török időben a falu többször is elpusztult, a veszély idejére elnéptelenedett, majd újratelepült. A község legnagyobb birtokosai a XVII. századtól 1945-ig a Vécsey bárók, akik több épületet emeltek, melyek közül néhány még ma is funkcionál /Vécsey kúria XVHI .sz. vége, római katolikus templom 1933., zsidó templom 1872/. Elődeink az elmúlt évezred során többször újjáépítették Acsádot, Nyíracsádot, jelképe ennek a ma is működő Árpád kori református műemlék templom, mely a XX. sz. végére ismételten megújult.























Fekvés, megközelíthetőség

Nyíracsád a Dél-Nyírség északi részén található jellegzetesen nyírségi tájon. A település klímáját kedvezően befolyásolja a nagy kiterjedésű Gúthi -erdő, amely észak felől szinte körbe öleli Nyíracsádot. Debrecentől a 48-as úton közelíthető meg Vámospércsen és Nyírmártonfalván át. Távolsága Debrecen központjától 35 km. A román határ légvonalban néhány km. Nyírábrány nemzetközi határátkelő, Nyíracsádtól 9 km-re található. Vasút hiányában autóbusz közlekedés biztosítja a kapcsolatot a megyeszékhellyel, Debrecennel. A buszok óránként közlekednek. Nyíracsádról sugarasan futnak az utak Debrecen, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírbéltek felé. Így Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka felől is könnyen elérhető. Nyíracsád keleti fekvése ellenére a térségben, a Ligetalja települések vonatkozásában központi helyet foglal el. /Valamikor a Ligetalja járás székhelye volt/ A település a Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület és a Nyíracsádi Tourinform Iroda révén, valamint Árpád kori műemléktemplomának is köszönhetően a kistérség idegenforgalmi központja. Programjaival, látnivalóival is kiemelkedik a környező települések sorából. Ugyanakkor integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttműködést.

Nyíracsád névjegye:

Irányítószám: 4262
Telefon körzetszám: 52
Lakosok száma: 4 132
Település rangja: község
GPS koordináták : 47.60183°, 21.97450°
EOV koordináták : 870050°, 255002°